MI A KOMPOSZT?

Földszerű, sötétbarna színű, magas szerves anyag-tartalmú anyag. Szerves hulladékokból jön létre, elsősorban mikroorganizmusok lebontó tevékenységének hatására, megfelelő körülmények (oxigéntartalom, nedvesség) megléte esetén.

MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR
a komposztálás?

  • Kevesebb újrahasznosítható szerves hulladék kerül végső ártalmatlanításra a hulladéklerakón
  • Talaj javítása a szerves anyagok visszajuttatásával
  • Nem szennyezzük a levegőt, mert nem kell elégetni a levágott ágakat, nyesedéket
  • Tevékenyen segíthetjük a természet önfenntartó körforgását

MIBŐL ÉS MILYEN FORMÁBAN
készíthetünk komposztot?

Hasznos

  • zöldség és gyümölcsmaradékok (nagyobb darabokra aprítva)
  • kávézacc, tea (szűrőpapírral és filterrel együtt is lehet)
  • tojáshéj (összetörve)
  • ételmaradék (hús és állati fehérje kivételével)
  • avar (nagyobb mennyiség esetén külön gyűjtsük)
  • fű (nagyobb mennyiség esetén külön gyűjtsük)
  • lágyszárú növények (összeaprítva)
  • faágak, nyesedékek (őrölve, aprítva)
  • papír tojásdoboz, papír zsebkendő, könnyen foszló törlőkendő (apróra feldarabolva)
  • növényevő háziállatok ürüléke, természetes anyagú alom
  • kis mennyiségben: tollak, állati szőr, fahamu

MI NEM KERÜLHET
a komposztba?

  • húsmaradék
  • csont
  • főzőolaj és zsír
  • tarackoló gyomok gyökérdarabjai
  • macska és kutyaürülék
  • üveg
  • műanyag
  • fém
  • nyomtatott papír
  • karton
  • építési faanyag
  • porzsák
  • dió-, gesztenye-, platán-, tölgy–és jegenyefa levelei.

HOGYAN KÉSZÍTHETEK
komposztot otthon?

Hasznos

A komposztálás nem idő– és energiaigényes folyamat!

Mindössze némi türelem szükségeltetik hozzá.

Kiskerti méretekben kétféleképpen készíthetünk komposztot:

  • Prizmakomposztálással
  • Silókomposztálással

Prizmakomposztálás

  • Lényege: a komposztálandó szerves anyagot trapéz vagy háromszög keresztmetszetű prizmákba rakjuk
  • Előnye: könnyen átforgatható
  • Hátránya: helyigényes
  • Alapja kb. 20 cm jól szellőző, vastag laza szálas hulladék (pl. fanyesedék, rőzse)
  • Erre szórunk néhány lapát földet, majd rétegezzük rá a szerves anyagokat
  • Az aprított, kevert szerves hulladékot addig rétegezzük, amíg el nem éri az 1 m magasságot
  • Végül néhány cm vastagságban földdel vagy száraz lombbal lezárjuk és kezdünk egy új komposzthalmot készíteni mellette
  • További teendők: 4-6 hetente átforgatjuk, így kb. 3 hónap alatt készül el a talajjavításra alkalmas komposzt

Silókomposztálás

  • Lényege: komposzt egy komposztáló keretbe kerül, mely az oldalán szellőzik
  • Előnye: könnyű rendben tartani, kis helyet igényel, komposztáló keretet magunk is könnyedén elkészíthetjük Komposztáló készítése
  • Hátránya: könnyen elmaradhat a komposzt átforgatása

HOGYAN KÉSZÜL
a jó komposzt?

Hasznos

  • Három lényeges mozzanata: aprítás, keverés, nedvesen tartás
  • Az alapanyagok 5 cm-nél kisebb méretűek legyenek
  • Jó oxigénellátás és gyorsabb érés érdekében 4-6 hetente át kell forgatni
  • Optimális nedvességtartalom biztosítása
  • Megfelelő tápanyagtartalom (szén – nitrogén arány)
  • Többféle alapanyag használata

MIRE HASZNÁLHATÓ?

  • Földkeverékhez hasznosítható lakásban és szabadföldön
  • Talajjavításra, fólia alatti növénytermesztéshez
  • Virágkiültetéshez, zöldségágyásokhoz
  • Fák telepítésekor az ültető gödörbe helyezve

« vissza